Most értettük meg, hogy miért kellett nyelvészeten annyi ideig az arcüreg felépítését tanulmányozni annyi ideig (vö: sokáig) - hogy könnyebben megtanulhassunk beatboxolni! A szájjal ritmust készítés technikája bizony - akármilyen hülyén is hangzik, miért is akarnánk dönögni, Andrew Eldritch se beatboxolt, mégis popikon lett belõle - nem a legegyszerûbb dolgok egyike, sõt, minél jobban hangzik, annál nehezebb megcsinálni. Valahol azért mégiscsak reméljük, hogy annyi érdeklõdés csak lesz bennetek, hogy megnézitek a képre kattintva a humanbeatbox.com oktatófilmjeit a témáról - végre megnézhetjük, hogyan kell szájjal scratchelni, pitchbendelni és igazi harapós basszust gyártani, amúgy Rahzel-módra.

Új info következik a száznapos tojás nevû kínai ételkülönlegességrõl. Az angol preserved eggs kifejezés jobban megközelíti a szituáció lényegi részét, ugyanis a legenda (és a kínai vendéglátóláncok) száz napig marhatrágya alatt tartott tojásaiból a mai napra harminc napig faszén alatt erjesztett tyúk-melléktermékei lettek. A mai ebédbõl (ld. kép) a következõ konklúziót vontuk le: a száznapos tojás igazi gót étel. A szójaszószban úszó csoda fehérjéje ugyanis áttetszõ barnás-feketés színt vesz fel, belseje pedig szürkés-zöldessárgás. Mindez egy fehér tányéron igazi, hamisítatlan sötét hangulatot kölcsönöz étkezésünknek. (Nem, nem hánytunk. De amúgy jelenleg nem érzünk semmit orrilag. Asztaltársaink szerint ez addig jó.)

Nemrégiben számoltunk be a Cash-Flow októberi számában megjelent cikkrõl, amely a gothic szubkultúráról festett képet laikusoknak - valljuk be, az eddig megjelent magyar cikkek között talán a legkultúráltabban. Szabó Zoltán, a cikk szerzõje jelentkezett emailben, amelynek nagy részét inkább nektek, olvasóknak és a cikkre reagálóknak írta. Azt mondta, rajtam áll, hogy tolmácsolom-e nektek, avagy sem. Hogy a fenébe ne tolmácsolnám. Katt a TOVÁBBra.

A múltkori Magyar Hírlap után itt figyel az októberi Cash-Flow két oldala, amelyben, mily meglepõ, a gothic (goff! goff!) kultúrkörrõl írnak. Véleményünk szerint elég normális hangot ütve meg. A véleménynyilvánítás viszont inkább a ti asztalotok, kommentezettek. (Az infot és a példányt köszönjük Venaturnak!)




Igen. Ha sértenénk ezzel bármilyen copyrightot és ez fáj, jöjjön mail a damage kukac ld50.hu-ra és elsimítjuk a problémát.

Reklámsorozatunk új darabjához reklámesztétikai alapozót kell tartanunk. Ha nõvel reklámozunk, az azért van, mert az adott nõhöz a célközönség vagy hasonlítani akar vagy meg akarja dugni. Ha a jelen reklámból indulunk ki, akkor a cég, hasonló analógiára alapozva, a vásárlót egy beszélõ, zöld féregnek nézi, ami (aki) csak azért nem ugrik a biztos pusztulásba a halálmászóka legtetejérõl, mert vége a reklámra szabott harminc másodpercnek. (Thx m0dsZ3R!)


GREEN TEA LEAVES (katt a letöltéshez)

Ha és amennyiben hiszünk a forrásnak, úgy is lehet játszani a Doom 3-at, ahogyan a mellékelt videóban az kellõképpen illusztrálva vagyon. Egy, aki így akar parázni, az vegyen a nõjének terhességi tesztet és elõtte meg cselekedjen úgy, hogy legyen oka aggódnia. Kettõ, utáljuk a tinédzsereket, akik úgy néznek ki, mint Anthony "RHCP vagyok" Kiedis. Húzunk aludni három órát max. Szasztok. (A link mögül is leszedhetõ a video, de felraktuk magunkhoz is, klikk a képre.)

Ha kispolgári/yuppie/belvárosi gimnazista/unott ITs/köcsög corporate életetekben valamikor is megérkezik a nagy pillanat, hogy halott hozzátartozóitokból vagy belátható környezetetekben szabad módon megleechelhetõ elhunytakból kiszedhessétek az agyat, emlékezzetek erre a linkre. A Columbia Universityn mûködõ agybank okos módon magyarázza el, hogy miként csomagoljunk be nekik postai küldésre egy darab agyat.

Hedonista olvasóinknak (akik annyira még nem hedonisták, hogy bõrtangában és szájpecekben ostoroztassák magukat végig a Körúton) küldjük a megrendelhetõ talján abszintos csokoládé linkjét. (Akinek ez nem elég, nézzen körül az abszintvásárlók honlapján. Következõ okos fogyasztói ajánlónk agykéregbe tömködhetõ élénkítõszerekrõl szól majd.)